Ink�bb p�nikn�l tapasztalhat�, mint lovak eset�ben. A sav�s patairha-gyullad�s igen f�jdalmas betegs�g, amelyet a pat�ban l�v� sz�vetek gyullad�sa okoz. Mivel a pat�t szil�rd, t�gul�sra k�ptelen k�peny veszi k�r�l, a gyullad�s �ri�si f�jdalmat okoz a p�ninak. A daganat oka lehet a helytelen mennyis�g� t�pl�l�k, vagy a t�l sok friss, l�d�s f�. K�zvetlen�l l�z, vagy kanc�k eset�ben m�hgyullad�s is kiv�lthatja. P�nikn�l a t�lzott mennyis�g� z�ld, buja f� �s a kem�ny talajon v�gzett neh�z munka a leggyakoribb ok. A vadon �l� p�nik hozz�szoktak, hogy nagy t�vols�gok megt�tele r�v�n, term�ketlen ter�leten kell fenntartaniuk magukat ritka �s gyenge min�s�g� t�pl�l�kkal. A j� legel�n tartott p�ni t�bbet fog enni, mint amennyi a fennmarad�shoz sz�ks�ges, �m ennek ellen�re is hajlamos tov�bb legelni. Ennek k�vetkezt�ben egyfajta em�szt�si zavar l�p fel, ami megm�rgezi a v�r�ramot, �s a pata �rz�keny sz�vet�nek begyullad�s�hoz vezet.
A patairha-gyullad�st�l szenved� p�ni el�retolja el�ls� l�bait, a h�ts�kat pedig maga al� h�zza, hogy cs�kkentse a pat�ira nehezed� nyom�st �s s�lyt. A l�bfej form�ja megv�ltozik, �s az �llat nem akar megmozdulni. A pat�k �rint�sre melegek, s�t, forr�ak, �s b�r a t�netek �ltal�ban az el�ls� l�bakon jelentkeznek, a betegs�g mind a n�gy l�bat �rintheti. P�nink testh�m�rs�klete ak�r 41 �C-ig is felmehet, f�jdalmai pedig szemmel l�that�ak lehetnek. Azonnal forduljunk �llatorvoshoz, �s ha a f�jdalom nagyon gy�tr�, adjunk neki f�jdalomcsillap�t�t. A p�nit ezalatt tartsuk ist�ll�ban, adjunk al� friss, vastag almot, hogy sz�vesen lefek�dj�n. Legjobb a forg�cs, mert seg�t tartani a talpakat. Egy patkol�kov�cs is adhat tan�csot a l�bak �pol�s�val kapcsolatban, esetleg speci�lis patk�kat tehet fel.
A patairha-gyullad�s kialakul�s�nak es�lye jelent�sen cs�kkenthet�, ha p�ninkat t�vol tartjuk a nagyon d�s f�t�l. Bizonyos p�nik azonban hajlamosak erre a betegs�gre, ez�rt rendszeresen figyelni kell az �llapotukat, k�l�n�sen tavasszal �s ny�ron. Az ilyen p�nik sz�m�ra a gyeng�bb min�s�g� t�pl�l�k gyakran megfelel�bb, �s az is seg�t, ha mindennap egy adott id�re bez�rjuk �ket az ist�ll�ba, vagy elektromos ker�t�ssel szab�lyozzuk a naponta el�rhet� �lelem mennyis�g�t. A t�pl�l�k �s a mozg�s eg�szs�ges egyens�ly�nak fenntart�s�val meg�vhatjuk a patairha-gyullad�sra hajlamos p�nit a betegs�g m�sodszori kialakul�s�t�l.