BAJOR MELEGV�R�

A bajor melegv�r�, ha nem is tartozik a legismertebb n�met f�lv�rek k�z�, egyike a legr�gebbieknek, melynek eredete a keresztes h�bor�k idej�ig ny�lik vissza. Ebben az id�ben mint Rottalerek voltak ismertek ezek a s�rga harci lovak. 

 

TENY�SZT�S
A lovakat egyh�zi m�nesekben teny�sztett�k a XVI. sz�zadban. K�tsz�z �vvel k�s�bb import�lt angol f�lv�r m�nekkel, cleveland bayekkel �s n�h�ny norman l�val jav�tottak az �llom�nyon. Egy �vsz�zaddal k�s�bb az oldenburgiakat haszn�lt�k fel a fajta t�meges�t�s�re, megteremtve ezzel az alapokat a modern, jobb mozg�s� sportlovak teny�szt�s�hez.

JELLEMZ� TULAJDONS�GOK
K�zepes m�ret�, jelent�s m�lys�ges �s sz�less�ggel rendelkezik. A teny�szt�k nagy hangs�lyt fektetnek a v�rm�rs�kletre, �s az �llom�nyt szisztematikusan vizsg�ztatj�k a teljes�tm�nyre. 

Marmagass�g: 170 cm
K�rnyezet: Kontinent�lis �ghajlat
Eredet: X-XI. sz�zad
V�rm�rs�klet: Melegv�r�
Sz�nek: S�rga
Hasznos�t�s: H�tasl�

A FAJTA KIALAKUL�SA
CLEVELAND: A megfelel� m�retet, t�megess�get, er�t �s �leter�t biztos�totta. 
OLDENBURGI: T�megess�get adott, �s jav�tott a l�bak min�s�g�n. 
ANGOL TELIV�R: Gyorsabb�, nemesebb� �s b�trabb� tette a fajt�t, jav�tott a mozg�s szabads�g�n.