TRAKEHNENI

Sokan �gy tartj�k, hogy a trakehneniek Eur�pa legnemesebb melegv�r� lovai, �s ide�lis sportlovak. A m�sodik vil�gh�bor�ban a kelet-porosz m�nesk�nyvben nyilv�ntartott 25000-b�l 1200 trakehnenit menek�tettek Eur�p�n [1450 km] kereszt�l, hogy azok nehogy a szovjetek kez�re ker�ljenek. Ezen t�rzs�llom�ny r�v�n a n�met teny�szt�knek siker�lt megmenteni�k a fajt�t.

TENY�SZT�S
A trakehneniek �sei a XIII. sz�zadi germ�n lovagok kelet-poroszorsz�gi m�neseib�l sz�rmaznak. A teny�szet alapj�ul a tarp�nt�l sz�rmaz�, itt �shonos Schweiken p�nik szolg�ltak. A kir�lyi trakehneni m�nest a porosz I. Fridrich Willhelm alap�totta 1732-ben azzal a c�llal, hogy finom fogatlovakhoz jusson. 50 �ven bel�l nagyobb hangs�lyt kapott a hadseregnek a remont�kkal val� ell�t�sa. Ennek eredm�nyek�ppen nagym�rt�kben alkalmaztak angol �s arab teliv�reket. A legnagyobb hat�s� teliv�r m�n Perfectionist (jelent�se: maximalista) volt, melynek apja az 1896-os Deryt �s a St. Legert nyer� Persimmon. Perfectionist fia Tempelhuter egy er�s trakehneni vonalat alap�tott. Tempelhuter l�nyai adt�k az alapot a m�sik jelent�s v�rvonalat jelent� Ding�hoz.

JELLEMZ� TULAJDONS�GOK
A teny�szt�skiv�laszt�s kiv�l� testalkat� lovakat eredm�nyezett. A trakehneniek megjelen�s�kben kit�n�, k�zepes nagys�g� vad�szlovak, amelyek igen b�trak a terepen. Kiemelked� teljes�tm�nyt ny�jtanak d�jugrat�sban �s d�jlovagl�sban.

Marmagass�g: 170-180 cm
K�rnyezet: Hideg �ghajlat
Eredet: XIII. sz�zad
V�rm�rs�klet: Melegv�r�
Sz�nek: Minden sz�n, kiv�ve tarka
Hasznos�t�s: H�tasl�

A FAJTA KIALAKUL�SA
ARAB TELIV�R: Er�teljes hat�sa kedvez� v�rm�rs�kletet eredm�nyezett.
ANGOL TELIV�R: Jav�tott a m�reten, sebess�get �s szabad mozg�st adott a fajt�nak.
SCHWEIKEN P�NI: Az �shonos �llom�ny a fajta �leterej�t alapozta meg.