Holland Melegvérű
A holland melegvérű ló a háború utáni időszak egyik legeredményesebb sportlova, és talán a legcélszerűbben nemesített fajta. Marius, a híres Miltonnak az apja, a fajta kivételes képviselője volt és az utóbbi évek egyik legjobb ugróteljesítményű ménjének kell tekintenünk. Dutch Couragenek a brit olimpiai lovas, Jennie Liroston-Clarke által kiképzett díjlónak nem kis része volt abban, hogy a fajta a szigetországban is kivívta a neki járó elismerést.
TENYÉSZTÉS
A holland melegvérű tulajdonképpen a két őshonos helyi fajtának, a gelderlandinak és groningeninek az összeötvözéséből alakult ki. Az előbbi jó mozgású fogatló, amelyet nyereg alatt is ki lehet használni, az utóbbi nehezebb testű fajta, igen erőteljes farral. Párosításuk révén kialakult a sportlótenyésztés alapjául szolgáló állomány. Ezt nemesítették angol telivérrel, és az így kapott lovakat tovább alakították, főleg vérmérséklet és testalkat tekintetében, francia és német melegvérűek felhasználásával.
JELLEMZŐ TULAJDONSÁGOK
A holland melegvérű bizonyítottam kiváló ugró- és díjló. Híres jó lábszerkezetéről és jó pataalakulásáról. Noha gyorsnak nem mondható, a fajta atletikus és igen kimagasló gimnasztikai képességekkel rendelkezik. A tenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek a mozgás tökéletességére és a nyugodt vérmérsékletre.
Marmagasság: 170 cm
Környezet: Hideg éghajlat
Eredet: XX. század
Jellege: Melegvérű
Színek: Minden szín, kivéve a tarkát
Hasznosítás: Hátasló
A FAJTA KIALAKULÁSA
GELDERLANDI: A méretet, a lapockatájék erősségét, a megjelenést és az akciós ügetést örökítette.
GRONINGENI: Növelte a tömegességet, hozzájárult az erős far kialakulásához.
ANGOL TELIVÉR: Rövidebbé tette a kocsilóra jellemző hosszú hátat, javított a testalkaton és bátorságot adott a fajtának.
|