A klikt ltalban hasfjsnak nevezzk, s az enyhe fjdalomtl a hallos blcsavarodsig terjedhet. Az okok legtbbje az trendre vezethet vissza, pldul a levgott s felforrsodott fre. A szna, amelyet felhasznls eltt nem troltak elg sokig vagy penszes, szintn okozhat klikt, ahogy a kzvetlenl munkavgzs eltt vagy utn elfogyasztott nehz tpllk is. Az is kivlthatja, hogy a pni tl gyorsan habzsolja be az lelmet, vagy felhevlten s kifradva hideg vizet iszik, de okozhatjk frgek vagy akr mrgez nvnyek is.
A tnetek sokflk lehetnek. A pni llandan a horpasza fel fordul, vagy rugdosni kezdi a hast. Az is elfordulhat, hogy hempereg, vagy a fldre veti magt. Felgyorsul a szvverse, s fjdalma szemmel lthat. A hasa is felfvdhat. Ha a pni a klika szvdmnyeknt fellp lgszoruls s izomgrcsk kzepette lefekszik s hemperegni kezd, akr a gyomra is megcsavarodhat, sajnos ez legtbb esetben vgzetes. Ha pninknl blgrcsk jelentkeznek, hvjunk llatorvost. Az llatnak mly, knyelmes alomra van szksge, ha krbe-krbe vezetgetjk, akkor pedig taln nem veti magt a fldre. Prbjuk melegen tartani. Ha izzad, tertsnk r verejtktakart, s egy knnyebb takart, hogy leveg szoruljon a kt rteg kz, amely melegen s szrazon tartja, kedvencnket. A grcsk nhny ra alatt elmlhatnak, ms rohamok azonban tovbb is tarthatnak. Ilyen llapotban ne etessk a pnit, s vizet is csak kis adagokban adjunk neki, amikor pp nyugodtabb. A blgrcsk elkerlse rdekben figyeljnk oda az istll llapotra, kvessk az etets szablyait, s rendszeresen vgezznk fregtelentst. |